Első fesztivál 'élményem'

Hát igen, úgy gondoltam, hogy egy elég basic témával fogom elkezdeni blogomat. Így a nyár végéhez közeledve már a nyári fesztiválok nagy részén túl vagyunk, ami lássuk be nem is baj, hiszen nagyon képesek kivenni az ember fizikai és szellemi erejét is ezek a zenei eseménysorozatok.

Először 2016. augusztusában jutottam el fesztiválra, ami név szerint a Szegedi Ifjúsági Napok - azaz a SZIN - volt. Azért esett erre a választás, mert relatíve kisebb fesztiválról van szó a város szívében és nem is túl drága. Természetesen úgy voltam, hogy hogyha már fesztivál, akkor kezdjük nagyban, ne csak egy napra menjünk, hanem akkor már vegyünk bérletet és mehet a buli ezerrel. Ehhez még egyébként hozzátartozik az is, hogy akkoriban még nagyon elzárkóztam, féltem tömegben lenni.  Szerencsére több barátom is kint volt a fesztiválon, így szinte sosem maradtam egyedül.

Ebben az évben szerencsém volt, mert nagyjából jó volt a felhozatalés az általam kedvelt zenekarok közt nem volt időbeli átfedés - nem úgy, mint 2017-ben - , így mindenhova eljutottam, ahova akartam. Ezen a fesztiválon voltam először például ROAD és Junkies koncerten is, és őket azóta is nagy lelkesedéssel hallgatom. Emellett a társasággal sem volt kivetnivalóm, nem volt olyan túl negatívnak mondható esemény, ami tönkretette volna a kedvem a fesztivál további részére.

Számomra az volt  az egyik legnagyobb negatív érzelmet kitöltő dolog, hogy a kihangosításokkal rengeteg probléma volt, nem olyan volt a hangulat, mint egy mezei koncerten egy klubban, alig lehetett hallani az adott együttest (ami valljuk be ha énekli az ember a dalt az énekessel, még akkor is elég zavaró tud lenni), aki épp a színpadon játszott. Persze ezt akkor még nem róttam fel, hiszen minden új volt számomra. A bökkenő másik pedig az ár volt. Természetesen elfogadja az ember, hiszen egy fesztivál nagyon sokat visz el, és ha csak a jegyeken múlna, akkor nem hozná vissza olyan szinten a pénzt, mint ahogy teszi az ételek/italok/elfoglaltságok által. Csak sajnos a közelben lévő boltok/üzletek is drágábban adják termékeiket ilyenkor, hiszen "a hülyegyerekek úgy is megveszik, ha kell nekik, nem fognak kilométereket gyalogolni egy olcsóbb bolthoz". Egyébként ez még kibírható volt számomra, mert bent szinte semmire nem költöttem.

A fesztiválhangulathoz számomra akkoriban hozzátartozott egyébként az is, hogy sátoroztunk (ami valljuk be jó, még akkor is, ha az ember nem túl messze lakik a fesztivál helyszínéhez). Nagy löketet adott az, hogy nem kell haza sietni, mert ha elfáradok, vagy valami baj van, akkor csak befekszem a sátorba és alszom. Ezzel kapcsolatban több minden is felmerült. Én vittem a sátrat, amit egy ismerősömmel közösen állítottunk fel - elég nyomi sikerült, mit  ne mondjak, de a mi gyermekünk volt, mi csináltuk - és mi ketten aludtunk benne. Nem együtt buliztunk az első két napon, így nem tudtuk mi van a másikkal, ami engem többször kifejezetten zavart, amikor nem találtam a lányt.

Zárásképp megjegyezném, hogy ha valaki még nem volt fesztiválon és fél, hogy hogyan fogja magát érezni, milyen lesz, az menjen el egy napra egy olcsóbb fesztiválra, és ha ott el tud lenni, akkor simán ajánlom,hogy ruházzon be 1 vagy akár több napra is egy drágább, színvonalasabb fesztiválra is, legalább lesz összehasonlítási alapja.