Ugrás a fő tartalomra

Egyszer volt, hol nem VOLT

Elsősorban megjegyezném, hogy csak egy fesztivál volt tervben a 2018-as évre, ami az EFOTT (erről is lesz a későbbiekben szó), de az élet úgy hozta, hogy egy napra eljutottam a VOLT fesztiválra egy nagyon kedves ismerősöm által. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem akartam elfogadni a meghívását, hiszen 8 óra buszút nem számít éppen kellemes élménynek. Egyedül amiatt mondtam igent, mert a szállás így el volt intézve és arra nem kellett plusz pénzt költenem.
Ahogy arra számítottam is, az út pokol volt. Hajnalban kellett kelnem, hogy elérjem az átszállást, majd elindult a tortúra. Először úgy gondoltam, hogy jó ötlet lesz sorozatot nézni, megnézek egy évadot (se) a 'House of cards'-ból és ott is vagyok. Igen, nagyon elhittem, hogy nem fogom megunni az első 3 rész után. Új elfoglaltság után néztem. Elkezdtem olvasni és reméltem, hogy a könyv kibírja az egész utat (hát tévedtem itt is). Már a harmadik óra után elültem a hátsófelem és mosdólátogatást is be kellett már nagyon iktatni. Nagy boldogság volt, amikor megálltunk 10 percre az isten háta mögött (nem nagyon figyeltem a településeket az az igazság). És ekkor végre lett egy társaságom is ( egy néni, aki nagyon cuki volt és nem arról beszélt, hogy mi a baja meg ilyenek, mert ezektől frászt kapok), aki elmondta, hogy milyen látványosságok vannak ott a környéken, meg ilyenek. Végül nagy nehezen megérkeztem a Hűség városába.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én alapjáraton a csütörtöki napra szerettem volna menni, de már nem volt jegy, így másik napot kellett kinéznem magamnak (ami egyébként jobb is volt így végül, mert nem értem rá aznap). Szóval végül az utolsó napot választottam ki, vagyis a szombatot. Ezen a napon volt Avenged Sevenfold koncert. A zenekar nagy befolyással volt rám régebben és egy olvasott könyvben ( A. M Aranth Holdárnyék sorozata) is megemlítésre kerültek. Fun fact, hogy az író soproni, így még közelebb került a szívemhez az egész hangulat.

Az esti koncertre én már nagyon fáradt voltam, de nagyon jó volt, felejthetetlen élmény. Hátul álltunk a tömeg végén, mert nem éreztem késztetést a tömeg közepén tombolni, de az az életérzés amit ott kaptam, na az fantasztikus volt. Bár amikor mindenki áradozó szavakat szólta VOLT fesztiválról én azt hittem, hogy ez egy nagyon nagy durranás lesz, de mint kiderült az én elvárásaim túl magasan szárnyaltak. Lehet, hogyha nem 1 vagy nem az utolsó napra látogatok el (és nem vagyok hullafáradt), akkor teljesen más véleménnyel lennék, de így kicsit csalódás volt, mert a lécet nagyon magasra helyeztem (ez ne tántorítson el senkit, ez csak az én hülyeségem).

Ezt eltekintve nagyon örülök, hogy el tudtam jutni és másoknak is ajánlom teljes szívemből a Soproni fesztivált. Minden van, ami kell, annyira nem nagy területen fekszik, de rengeteg dolgot ki lehet próbálni és olyan előadókat hallgathat végig az ember, akiket egyébként nem láthat Magyarországon.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A fogaim esete - amikor már a világból is elég

Fogak szempontjából nem rendelkezem jó genetikával, gyorsan lyukadó fogaim vannak (bár a fogorvos szerint a minőségük jó lenne, szóval mi ez az ellentmondás). Elhatároztam, hogy mostmár muszáj lenne megcsináltatnom minden fogamat.  Mivel anyáék óva intettek, hogy a körzeti fogorvost válasszam, így magán fogorvosra esett a választásom. Az első pár foggal meg is voltam elégedve, de azután következett a pokol. Már az elején éreztem, hogy ez más lesz mint a többi. Érzéstelenítés, oké. Zsibbadás, oké. Fájdalom, nagyon nem oké. Mondom jó, csak most fáj, el fog múlni. Fúrja, szinte elviselhetetlen volt. Kész lett, persze drágább volt, mint a többi, de nem baj. Elmúlt az érzéstelenítő hatása, érzem, hogy fáj a fogam. Mondom sebaj, biztos normális. Mentem vissza, hogy még nem jó, tuti a tömés magas. Szedett le belőle rengeteget, azt mondta, hogy mostmár jónak kell lennie. Azóta eltelt 2 hét és már nem csak az egy fog, hanem az egész oldalam  fáj a rágással is küszködöm...

EFOTT - avagy hogyan éltem túl 'egyedül'

Az ember életében nem minden alakul terv szerint. Így volt ez 2018. júliusában is a Velencei-tónál. Még mielőtt belekezdek megjegyezném, hogy senkit sem szeretnék ezzel megbántani, vagy  bárkiről, bármi rosszat mondani, de a legszükségesebb információk megosztásra fognak kerülni.  A decemberben megvásárolt Early bird EFOTT jegyek sem állították meg azt a SZEMÉLYT, akivel mentem, hogy hazamenjen a 3. nap hajnalán. Mivel sajnos nem vagyok a szavak embere, vannak hibáim, sokszor mondok olyan dolgokat, amelyeket mások magukra tudnak venni. Ez történt ebben az esetben is. Ezt az ügyet nem tudtuk megoldani az utazás előtt, így az úton és a szálláson is volt pár durvább és kevésbé durva balhé, ami a hazameneteléhez vezetett. Az első délutánunkon lebattyogtunk a szállás alsó szintjén lakókhoz (amiért azóta is áldom az eget). Megismerkedtünk velük - 2 lányzó volt egyébként (ekkor még csak ketten voltak) - és velük mentünk le először a fesztiválra. Az este békésen telt, amíg ...